Épp a szülőszobán van barátnőm húga és nagyon izgulok még én is miatta. A gyermekáldásnál nem ismerek szebb és jobb dolgot, de eszembe jutott pár dolog, amit jó lett volna tudni még az előtt, hogy anya lettem:
- hazugság: “A nagyanyám is a földről ment szülni és utána ment is vissza, ne hisztizz.”
No kérem. Nagyanyáink helyzete, már akik falun laktak és gazdálkodásból éltek, nem volt mai szemmel túl rózsás, ez tény. És a halandóság is túl nagy volt, márpedig én azt állítom, hogy minden élet értékes, gondolom ezzel ők sem voltak másként. Valószínűleg ők is megsiratták az elvesztett babákat. Tény, hogy nem tehették meg, hogy pihenjenek szülés előtt, de vajon nem is akartak? Mit érezhettek egy 9 hónapos terhes pocakkal kapálás közben? Ez valahogy nem maradt meg a köztudatban, csak az, hogy megcsinálták. Vajon milyen áron? De mondhatnám azt is, hogy ne pisilj, mert más is kibírja?
A másik meg: a 6 hét gyermekágyat nem véletlenül tartották be. Jól tudták, hogy a női szervezet mekkora munkát végzett a gyermek kihordásával és megszülésével. Utána jön a tejbelövellés, a méh összehúzódása, a gátizom gyógyulása. Ne hagyd magad befolyásolni ezzel az álszent szöveggel. Igenis pihenj, ha kell és nyugodtan sajnáld magad, mikor már úgy érzed nem bírod és messze még a vége. Az 5 terhességemből egyetlen egynél voltam fitt, amikor még 7 hónapos terhesen is ment a magassarkúban való flangálás. A többinél meg akartam halni a vége felé és nem szégyellem. Te se tedd. Nem attól lesz jobb vagy rosszabb valaki, mert akkora az önuralma, hogy pókerarcot tud vágni a legnagyobb fájdalom közepette is. - hazugság: “Bezzeg az én anyám, te anyád, ő anyja ezt, meg azt, meg amazt kibírta, ne hisztizz.”
Nem vagyunk egyformák. Ötöskével még a félidőben is az út mellett hánytam, mikor vittem az ovist. A buszon forgott velem a világ. Ha akkor ezt vágja a fejemhez valaki, akkor szerintem le is ütöm. Ismét egy példa: ha hasmenéses vírust kapsz el, akkor az a normális, hogy visszatartod magad, csak mert esetleg hallottad, hogy a szomszéd bátyyának az ükanyjának egyszer sikerült. Nemá… Van fogalmam róla, hogy milyen erősek tudnak lenni a terhes bajok. Amikor üvöltesz, mert annyira fáj már a hátad, vagy mert a gyermek kánkánt jár benned éjjel, amikor aludni kéne. Nem vagyunk egyformák. És a bepisilés sem szégyen, éljen a pisibetét! Mert a gyerek szeret a hólyagoddal tekézni, hidd el. - hazugság: “Már 3 hetes és még nem alussza át az éjszakát? Bezzeg a szomszéd, meg a sógor, meg az én gyerekem….”
Ne aggódj, nem egyformák. Igen, van olyan bébi, aki elég hamar tudja húzni a lóbőrt egész éjjel. Kis álomszuszék. És van, akinek annyira érdekes a kinti lét, hogy ha a fejed tetejére állsz sem fogod elaltatni, csak ha már magától beájul. Ötöském ilyen volt. Egész éjjel mászkáltam vele a tök sötétben. Énekeltem, ringattam, szoptattam. Ő nem sírt, de jól elvolt. Négyeske mellett pedig ágyut lehetett volna durrogtatni, imádott aludni.
Az a helyzet, hogy sorolhatnám ezeket a rosszindulatú tévhiteket, amik csak azért születnek, hogy az önbecsülést lerombolják és mindenféleképpen rossz anyának érezd magad. Nem vagyunk egyformák, ahogy a babák sem. Nincs olyan, hogy papírforma, ők egyediek, ahogy te is és így kerek a világ.
Boldog szülést!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: